A munkahelyi biztonság és a kémiai kockázatok kezelése kulcsfontosságú a munkahelyek hatékony működése és dolgozóik egészsége szempontjából. Ebben a cikkben részletesen bemutatom, hogy kinek szükséges kockázatértékelést készíttetni, a kockázatelemzést lépésről lépésre, a kockázatértékelés módszertanát, célját és a különböző típusú kockázatokat ezen a területen.
Kinek szükséges a kockázatértékelést elvégeztetnie?
Ha nagyon röviden akarok válaszolni, minden munkáltatónak.
Fontos tisztázni a legelején, hogy a munka és -tűzvédelem nem a papírokról szól. Hisz egy-egy papír megléte önmagában nem elegendő sem az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításához, sem pedig egy ingatlan tűz elleni védelem biztosításához. Tehát nem a papírokért fizet a munkáltató a szakembernek, hanem az elvégzett háttérfeladatokért, szakmai tanácsadásért. Természetesen az elvégzett szakmai feladatok rögzítése történik írásban, mivel ez már egy alapvető jogszabályi elvárás, hogy a szükséges dokumentumok meglegyenek.
54. § (2) “A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel…” (3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
A hatósági ellenőrzésen a munkáltatónak kell hitelt érdemlően bizonyítani azt, hogy a tevékenységét mikor kezdte el végezni.
A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenység. A kockázatértékelés folyamatába bevont munkavállalók gyakorlati tapasztalataik hozzájárulhatnak a hatékony megelőzéshez, mivel általában mélyrehatóan ismerik a felmerülő problémákat és rejtett veszélyeket is, sőt olykor maguk mutatják meg vagy mondják el, hogyan lehetne biztonságosabb a munkavégzés számukra. Így a kockázatértékelés elvégzésekor törekedni kell a munkavállalók bevonására.
Miért kell kockázatértékelést készíttetni?
Sokan azt gondolják, hogy azért, mert a jogszabály ezt kötelezővé teszi. Aki így gondolja, teljes mértékben igaza van. Azonban én megvilágítanám az éremnek egy másik oldalát.
Te, mint munkáltató:
- mit gondolsz arról, amikor egészségügyi okok miatt a munkavállaló nem tud bemenni dolgozni?
- könnyen megtudod oldani a kieső munkaerő pótlását?
- ha munkabaleset érné a munkavállalót, aki nálad dolgozik és megjelenne a rendőrség, illetve egyéb hatóságok, hogy kivizsgálják a balesetet, sziklaszilárdan tudnád bizonyítani, hogy te, mint munkáltató, megteremtetted az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit hiánytalanul?
- tudtad, hogy munkabaleset és tűz/anyagi kár esetén a biztosító attól függően adhat anyagi juttatást, ha te, mint munkáltató tudod bizonyítani, hogy a munka-tűzvédelmi jogszabályokat hiánytalanul betartottad?
Ahhoz, hogy te, mint munkáltató, megfelelj a jogszabályoknak, valamint a saját magad által támasztott elvárásoknak, elengedhetetlen, hogy a vállalkozás működtetésével kapcsolatban a szükséges kockázatértékeléseket elvégeztesd szakemberekkel. Nézzük meg mi a kockázatelemzés konkrét célja.
A kockázatelemzés célja
A kockázatelemzés fő célja a munkahelyi környezetben és a kémiai anyagok kezelése során felmerülő kockázatok azonosítása és értékelése. Ezáltal lehetőség nyílik a megelőző intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy minimalizáljuk vagy teljesen kiküszöböljük ezeket a kockázatokat. A cél tehát a dolgozók egészségének és biztonságának védelme, valamint a munkakörnyezet fenntarthatósága.
Ha tisztában vagy azzal, hogy milyen kockázatok vannak a munkahelyen, felkészült munkáltató vagy. Bármi is történik, nem fogsz pánikba esni, hanem ismered a forgatókönyvet, tudod mi a feladatod. A megelőzés, felkészültség által a veszteségek minimalizálhatók.
Nézzük meg milyen alapvető kockázatokról kell beszélnünk.
Kockázatok típusai
- Fizikai kockázatok: Ide tartoznak a baleseti kockázatok, fizikai sérülések, valamint az ergonómiai problémák, például a helytelen testtartás vagy a nehéz emelésből adódó sérülések.
- Kémiai kockázatok: Ezek a kockázatok a munkahelyen használt vagy kezelt vegyi anyagokból erednek, például mérgező gázok vagy folyadékok belélegzése vagy bőrrel való érintkezése.
- Biológiai kockázatok: Ide tartoznak a kórokozók által okozott fertőzések, például a vírusok vagy baktériumok által terjesztett betegségek.
- Pszichoszociális kockázatok: Ezek a kockázatok a munkahelyi stressz, a túlterhelés vagy a munkahelyi konfliktusok miatt jelentkeznek.
Ez így elsőre nem tűnik bonyolultnak, azonban, ha minden munkáltató és magánember tisztában lenne az alapvető kockázatokkal, sokkal kevesebb probléma lenne a hétköznapokban és a munkahelyi környezetben.
Minden évben influenza járvánnyal küzdünk. Az alapvető személyi higiénia része, hogy ismeretekkel rendelkezünk a cseppfertőzés és a kézmosás jelentőségéről, sokszor megbeszéltük ismerősökkel, barátokkal, hogy jó-jó, ezt már hallottuk, tudjuk kívülről.
Tudjuk/tudják, de sokan mégsem tartották be azokat az alapvető higiénés elvárásokat, amik szükségesek lennének az egészségünk érdekében.
Kockázatelemzés lépései, kockázatelemzés módszertana
Azonosítás:
1. Az első lépés a potenciális kockázatok azonosítása a munkahelyen vagy a kémiai anyagok kezelése során. Ez magában foglalja az összes potenciális veszélyforrás felmérését és dokumentálását.
Kockázatértékelés:
2. Ez a lépés arra összpontosít, hogy felmérjük a kockázatok valószínűségét és súlyosságát. Ehhez gyakran használják a kockázatmátrixokat vagy más értékelési eszközöket.
Kockázatkezelés:
3. A kockázatok kezelése magában foglalhatja azok elfogadását, csökkentését vagy kiküszöbölését. Fontos megfelelő intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy minimalizáljuk vagy teljesen megszüntessük a kockázatokat.
Ellenőrzés, rendszeres felülvizsgálat
4. Végül rendszeresen ellenőrizni kell a bevezetett intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén módosításokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy a munkahelyi környezet biztonságos maradjon.
Minden munkáltatónak el kell végeztetnie a kockázatértékelést?
A rövid válasz: igen.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII tv. 54.§ (3) bekezdés alapján:
(3) „A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek.”
A munkavédelmi törvény 2012. januári változása alapján a kockázatértékelést nem kell felülvizsgálni, hanem 3 évente új kockázatértékelést kell készíteni. Jogszabályban meghatározott speciális esetekben soron kívül új kockázatértékelést kell készíteni.
Összefoglalás
A munkahelyi és kémiai kockázatok kezelése létfontosságú minden szervezet számára annak érdekében, hogy biztonságos munkakörnyezetet biztosítson dolgozóinak. A kockázatelemzés segítségével lehetőség van a kockázatok azonosítására, értékelésére és kezelésére, hogy minimalizáljuk a balesetek és sérülések lehetőségét, és elősegítsük a munkahelyi biztonságot és egészséget.
Mvt.) 54. § (8) * bekezdése értelmében: „A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni. „
Én Soós Zsuzsanna vagyok , élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnök, munkavédelmi szakmérnök. Több éves tapasztalattal rendelkezem, amivel hozzásegítelek ahhoz, hogy ne nyűgnek éld meg a jogszabályoknak való megfelelést.
Ha a kockázatelemzést velem szeretnéd elkészíttetni, látogasd meg a Kockázatelemzés oldalt.